A születéstől a pályakezdésig

 

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3. sz. házban. Apja József Áron, szappanfőző munkás, édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, háztartásbeli volt.
A családfő 1908. július 1-jén elhagyta családját. Az anya napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, hogy gyermekeinek biztosítsa a legfőbb szükségleteket.
1910-1912. Két kisebb gyermekét, Etelkát és Attilát az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödön, elevenszülőknél helyezte el.
1912-1913-ban a népiskolás fiú megpróbálkozott a kenyérkereset szabályos és szabálytalan formáival. Tüzelőt lopott, kosarat hordott a vásárcsarnokból, színes forgókat, illetve moziban vizet árult.
1914 végén jelentkeztek a Mama méhrákjának első jelei.
A háborús nyomor fokozódásával, a Mama betegségének súlyosbodásával a fiatal fiúnak egyre nagyobb részt kellett vállalnia a család ellátásából: sorban állni a boltok előtt élelemért és alkalmi munkákat vállalni. Ebben az időben rikkancs is volt.
Erre az időszakra tehető a költő első zsengéinek (köztük első fennmaradt versének, a Kedves Jocó! címűnek) születése.
József Jolán Makai Ödön ügyvéd alkalmazottja lett, majd baráti, végül szerelmi kapcsolat alakult ki közöttük. Az ügyvéd segítségével 1917. novemberében a két fiatalabb József-testvért menhelyen, Monoron helyezték el, 1918 nyarán pedig a Károly király gyermeknyaraltatási akció keretében Abbáziában üdültek.
Makai Ödön és József Jolán 1919-ben házasságot kötöttek. Házassága miatt családja bojkottálta Makait.
1919 őszén a Mamát felvették a Telep utcai szükségkórházba. Itt hunyt el 1919. december 27-ről 28-ra virradó éjszakán, miközben fia a szabadszállási rokonoknál tartózkodott.
Először Nyergesújfalura küldték a szaléziánus rendhez kispapnak, majd 1920 nyarán hajósinas lett az Atlantica Tengerhajózási Rt. kotróhajóin.
1920-ban Makai Ödön beíratta a makói gimnáziumba, és helyet szerzett neki a Délmagyarországi Közművelődésügyi Egylet (DEMKE) makói internátusában.
1921-től kezdve folyamatosan verset írt.
1922 tavaszán a makói értelmiség vezetői fölfigyeltek a tehetséges diákra. Espersit János, a baloldali művészet- és irodalomszerető, mecénáskodó ügyvéd lakása központja volt a makói, sőt szegedi íróknak, művészeknek. 1922 februárjában vagy áprilisában itt mutatták be József Attilát Juhász Gyulának. A nyári szünidőre elszegődött kukoricacsősznek Kiszomborba. A szegedi Színház és Társaság 1922. november 1-jén közölte Távol, zongora mellett és Ősapám című verseit, és néhány mondatban bemutatta szerzőjüket. Ezzel a versközléssel kezdődött el József Attila költői pályája.
A Szépség koldusa című kötete elé Juhász Gyula írt előszót. December 17-én hozta el Szegedről első kötetének példányait.
1923
január 10-én kilépett a gimnáziumból. Válaszul Makai Ödön beszüntette anyagi támogatását, hogy gyámfiát „jobb útra” térítse. A költő elhatározta, hogy a VII-VIII. gimnázium anyagából összevont vizsgát tesz. A Nyugat 1923. április 16-i száma közölte a Névnapi dicséret, az Útrahívás és Sacrilegium című verseit. Májusban ünnepelték Juhász Gyula költői működésének negyedszázados jubileumát. A költő itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Szabó Lőrinccel. Június 25-én a VII. osztály tantárgyaiból jó rendűen, a VIII-éból elégségesen vizsgázott. December 13-án érettségizett a budapesti Werbőczy gimnáziumban. Magyarból Pintér Jenő tankerületi főigazgató teljesítményét elégségesre értékelte.
1924
A Fővárosi Könyvkiadó könyvügynökeként dolgozott, majd a Mauthner-féle magánbankház banktisztviselője volt. A Lázadó Krisztus című verse miatt július 10-én a Schadl-tanács nyolc hónapi fogházra és 200.000 korona pénzbüntetésre ítélte. 1924 őszén lett a szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar–francia–filozófia szakos hallgatója. Szegeden sokat nélkülözött. Gyakran ismerősei látták el élelemmel: „napokat evett”. Karácsony után Nem én kiáltok címmel verseskötete jelent meg.
1925
március 25-én látott napvilágot a Szeged című lapban a költő Tiszta szívvel című verse. Horger Antal professzor, az egyetem dékánja március 30-án eltanácsolta a tanári pályától. Október első napjaiban Bécsbe utazott. Novemberben a Collegium Hungaricumba költözött, amelynek igazgatója, Lábán Antal pártfogásába vette. Megismerkedett Kassák Lajossal, Németh Andorral, Déry Tiborral.
1926
elején néhány napra Gáspár Endre vendége volt, majd egy nyomorúságos diákotthonban kapott szállást. Július végén Németh Andorral együtt tért haza Magyarországra. Szeptember 10. körül Párizsba utazott. Gráber Margit festőnővel, Sándor Kálmánnal, Cserépfalvi Imrével tartott fenn rendszeres kapcsolatot. November 12-én iktatták be a Sorbonne egyetemi polgárai közé.
1927
elején elmélyülten tanulmányozta François Villon költészetét. Az Esprit Nouveau című folyóirat áprilisban megjelent száma közölte a költő egy francia versét. – Augusztus közepén tért haza Magyarországra. Szeptember 28-án iratkozott be a budapesti egyetem bölcsészkarára.
1928
első hónapjaiban megismerkedett Vágó Mártával, s nagy szerelem szövődött közöttük. Márta apja révén szorosabb kapcsolatba került Illyés Gyulával, Kecskeméti Pállal és Györggyel, Ignotus Pállal, Komlós Aladárral, Komor Andrással.
A Diáknyomorenyhítő akcióhoz írott, április 21-én kelt kérvénye tanúsága szerint nagy nyomorban élt, az Andrássy út 6. szám alatti házban albérletben lakott, és egyetemi alapvizsgájára készült.
1929
Nincsen apám, se anyám című verseskönyve 1929 február 7-én látott napvilágot. József Attila február 18-án, a Bartha Miklós Társaság Magyar Föld estjén szerepelt először a nyilvánosság előtt a Társaság tagjaként. Decemberben rövid ideig munkatársa lett az Előörs című, Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztésében megjelent lapnak. A Nyugat december 1-jei számában bántó hangú kritika jelent meg Németh László tollából a Nincsen apám, se anyám kötetről. Ez volt az egyik oka Babits Mihály elleni éles, igazságtalan és ránézve súlyos következményekkel járó támadásának.
1930
A Babits-ellenes pamflet Az Istenek halnak, az Ember él címmel a Toll január 10-i számában jelent meg. Összekötötte életét Szántó Judittal.
1931
februárjában a Jaures-munkaközösségben felolvasta művészetbölcseleti nézeteinek foglalatát, az Irodalom és szocializmus című szabadelőadást. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötetét március 18. után nyomtatta ki.
1932
júniusában jelent meg a József Attila és Fejtő Ferenc által szerkesztett Valóság című folyóirat első és egyetlen száma. Július 27-én József Attila, Illyés Gyula és Szimonidesz Lajos megfogalmazták a Halálbüntetés elleni röpiratot, amelynek fellelhető példányait a rendőrség azonnal elkobozta. Szeptember 27-én a kúriai fellebbviteli tárgyaláson a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet miatt elmarasztalták, de a büntetést három évre felfüggesztették. Október 16-án jelent meg a Külvárosi éj című verses füzet.
1933
január 28-án szociális helyzetére hivatkozva József Attila Baumgarten-segélyért folyamodott Babits Mihályhoz, amit később meg is kapott. Februárban jelent meg a Társadalmi Szemlében Pákozdy Ferenc bántó kritikája a Külvárosi éj kötetről. Áprilisban a Nyugat többéves szünet után újra közölt verset József Attilától. Június közepén, az IGE lillafüredi íróhetén a költő megismerkedett Marton Mártával, ami az Óda megírására ihlette.
1934
elején József Attila és Szántó Judit együttélése súlyos válságba került. A költő február közepén leköltözött Makai Ödönhöz és József Etához Hódmezővásárhelyre, ahol június végéig tartózkodott. Itt készítette elő a Medvetánc kötet szerkesztését. 1934 őszén válogatott versei kötetének kiadását Hatvany Lajos, Herz Henrik és Hatvany Bertalan segítségével a Révai Irodalmi Intézet R.T. vállalta. A kötet Medvetánc címmel december elején jelent meg.
1935
A Baumgarten Alapítvány kuratóriuma január 15-én József Attila irodalmi működését ezerpengős un. „kisdíjjal” jutalmazta. Március 22-én Illyés Gyulát és Szimonidesz Lajost fölmentették a Halálbüntetés elleni röpirat perében, József Attilát a bíróság 200 pengő bírság kifizetésére ítélte. Ez év tavaszától kezdve a költő Gyömrõi Edithez járt pszicho analitikai kezelésre. Ez év őszén József Attila és Vágó Márta újra közeli kapcsolatba kerültek egymással. József Attila és Ignotus Pál december 27-én kötöttek szerződést Cserépfalvi Imrével arról, hogy megindítják a Szép Szó című folyóiratot.
1936
február végén megjelent a Szép Szó első, márciusi száma, májusban pedig könyvnapi különszáma, a Mai magyarok régi magyarokról, amelynek élén József Attila A Dunánál című verse állt. József Attila 1936 nyarán végleg elszakadt Szántó Judittól. Karácsony előtt a Cserépfalvi kiadónál jelent meg utolsó verseskönyve, a Nagyon fáj. A költőt nagyon lehangolta az a tény, hogy verseinek ezúttal sem volt közönségsikere.

Az utolsó esztendő
1937
A január 13-án Thomas Mann tiszteletére rendezett felolvasó esten a Magyar Színházban József Attila erre az alkalomra írott ünnepi ódájának előadását a Belügyminisztérium megtiltotta. Február végén ismerkedett meg szerelmes versei utolsó sorozatának ihletőjével, Kozmutza Flórával. Májusban megjelent a Szép Szó könyvnapi különszáma Mi a magyar most? címmel, amelyet József Attila Hazám című szonett ciklusa vezetett be. Július második felében következett be a költő utolsó, tragikus idegösszeomlása. A költő november 4-én elhagyta a Siesta szanatóriumot és Balatonszárszóra utazott. Budapesti barátai azt tervezték, hogy ha állapotában javulás áll be, lektori állást biztosítanak számára a Pantheon kiadóban. A Baumgarten Alapítvány kuratóriuma nem-hivatalosan közölte a költő hozzátartozóival, hogy ebben az évben oda akarják ítélni a költőnek a Baumgarten-díjat. A költőt azonban nővérei nem akarták az egyelőre bizonytalan hírrel nyugtalanítani.
József Attila 1937. december 3-án 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomáson öngyilkosságot követett el. A lassan mozgásba lendülõ 1284-es számú tehervonat 1963. és 1964. számú kocsija közé bújt, és a vonat halálra gázolta.
Temetése 1937. december 5-én volt a balatonszárszói temetõben.